2011. május 10., kedd

Vegyes érzelmek és izgalom ...

Eldöntöttük, hogy elköltözünk Olaszországba.


Nem egy hirtelen elhatározás volt ez, hanem valahogy úgy volt, mint ahogy a gyümölcs érik meg a fán. Először csak egy kis rügy - egy kis kezdeményezés, amiből még bármi is lehet. Majd kibontja gyönyörű szirmait egy álom, és egyre szebb és szebb lesz a virág. Egyszer csak azt veszed észre, hogy a virág helyett ott van egy csodás gyümölcs, ami még picike ugyan, de mégis csak ott van.
És lám, ez is nődögélni kezd, színesedni, és megérik az életre.


Mi is csak azt vesszük észre, hogy hopp !! itt az idő, a házunkat napokon belül megveszik, és nekünk költöznünk kell.


Eddig minden olyan szép álom volt, de most hirtelen itt a valóság. Azt sem tudom, hogy hol áll a fejem, és hová kapjak. Szervezkedjek? Csomagoljak?


Ezer és ezer kérdés kavarog a fejemben:
- hová költözünk? Tudtuk, hogy a mai válságos időkben nem fogjuk könnyen és gyorsan eladni a házunkat, de végre jött egy friss család, aki éppen a miénkbe szeretett bele. Kinéztünk kint egy lakást, de rengeteg munka és pénz kell hozzá.
- mit viszünk ki, és mit kell itt hagynunk. Az biztos, hogy nem tudunk mindent magunkkal vinni. De miről mondjunk le? És mi az amire ott feltétlen szükségünk lesz???
- mi lesz a munkáinkkal? Hogyan lehet a vállalkozásainkat átvinni, folytatni olaszországi lakhellyel. Ebben segítséget kértem egy szakembertől, és izgatottan várom az ajánlatát...
- mi lesz a gyerekeink iskoláztatásával? Ezen aggódom a legtöbbet. Az egyik gyerekem hetedikes, a másik kilencedikes (a harmadik már felnőtt, miatta nem kell ez irányból aggódnom:) . Mivel egyik gyerekem sem szeret tanulni, úgyhogy attól nem kell félnem, hogy beszámítana a felvételibe az évvégi jegy, mivel ők nem fognak gimnáziumba menni, ez tuti. De akkor hol tudnak majd tovább tanulni? Utána kell néznem, hogyan lehet valaki magántanuló, úgy talán be tudják fejezni az évet. Utána talán 1 év intenzív nyelvtanulás, és utána kinti iskolában folytatjuk? Utána kell néznem az olasz iskolarendszernek is, hogy 8. osztály után milyen lehetőségek vannak. Vagy létezik távoktatás is, ami szakmát ad?




Azt hiszem, hogy leülök, előveszek egy papírt és tollat, és írok egy listát az összes kérdésemmel, és amint valaminek a végére járunk, kipipálom. Így nem lesz ekkora káosz a fejemben.


Talán a kérdések kiírása magamból segít az érzelmeim feldolgozásában, valamint az új élet zökkenőmentes kialakításában. Biztos lesznek hibák, akadályok, elrontott dolgok, de a blog talán tanulságot nyújt azoknak, akik ugyanebbe a helyzetbe kerülnek. És ki tudja? Talán 1-2 év múlva majd visszaolvasva a viszontagságainkat, élményeinket, majd egy jót mosolygunk rajta .
Talán új barátaim is lesznek a blogomat olvasók között:)




Még rengeteg aggodalom, és izgalom kavarog bennem, de egy biztos.


Készülj Olaszország, mert jövünk!

Nincsenek megjegyzések: