2011. július 25., hétfő

Földrengés ma is ...

Ma is rengett a föld nálunk. Az elmúlt 1 hét alatt már másodszor . Az itteniek szerint ez teljesen normális, és megszokott. Még egy jó tanáccsal is elláttak : az itteni öregek szerint, ha nagyobb a földrengés, akkor semmiképp se szaladjak ki az utcára (mivel a sikátorok nem túl biztonságosak, ha dőlnek a falak) , hanem álljak be az egyik vastag ajtófélfa alá, mert ott futnak a gerendák, amik tartják a házat, és ott nem eshet bajom.
Hát ez nem valami megnyugtató számomra, de úgy sincs mit tenni, ha egyszer majd menni kell, akkor megyek ... Ki tudja, hogy mi van megírva a Sors nagykönyvében? Ha azért kellett ilyen messzire költöznöm a születésem helyétől, hogy rám dőljön a saját házam, akkor már régen rossz ...

Egyébként ahogy olvasgattam a témában, az teljesen egyértelmű, hogy Olaszország a vulkánok és a földrengések hazája , úgyhogy nem is kéne ezek után meglepődnöm, ha zörög a szekrény, és billeg a kosárkám az íróasztalomon néha...
Persze nem ez volt az első földrengés, amit megéreztem életemben. Az első élményem Siófokon történt, konkrétan akkor összedőlt alattam az ágy ... Először csak ringatott, azután gyorsan kiugrottam belőle. Megpróbáltam gyorsan összeszámolni, hogy hány földrengést éltem már át, de olyan sokat, hogy nem is tudom fejben tartani. Amikor reng a föld alattam, először mindig az elképedés, és a bizonytalanság lesz úrrá rajtam. Bizonytalanság, mi szerint, ez most vajon tényleg földrengés, vagy csak az én érzékszerveim adták fel a szolgálatot? Elképedés, hogy ez most tééényleg megtörténik ? Azután felnézek a csillárra, és ha látom, hogy kileng, akkor érdekes módon megnyugszom, hogy oké, nem én vagyok a hülye, tényleg reng a föld. Azután gyorsan körbenézek, hogy mi mozog még vajon? Szekrény? Képek? Vázák? Kell-e futni a házból, vagy ennyi volt?
Azután gyorsan körbetelefonálom igazi nőcis szokás szerint a szeretteimet, hogy érezték-e, és hogy minden rendben van-e.  Tudom, ez nagyon izééé, de nem tudom megtagadni anyai ösztöneimet, összedőlhet a ház is fölöttem, de csak akkor vagyok nyugodt, ha a fiókáimmal  minden oké.

Visszatérve a mai földrengéshez, valószínű, hogy a torinói 4,8-as rengés volt érezhető nálunk is. Lehet, hogy jobban érzékelhetőek a rengések ezeken a magas hegyeken? Vagy ezek az ősi házak , amikben élünk , jobban mozognak? Hát, nem tudom. Mindenesetre úgy látom, hogy ebben a szép országban nem lehet unatkozni, az biztos.


Látkép az ablakunkból, amikor felkel a Nap, és a felhőfolyó beúszik a tenger felől a völgybe, majd onnan szép lassan szertefoszlik .

Végül egy nagyon aranyos idézet a földrengések nagy titkáról: 
"Úgy vélem, hogy a földrengéseknek egyik okát kétségtelenül a szelek képezik. Ugyanis a föld mindig olyankor reng, amikor a tenger nyugodt, a levegő pedig mindig olyan csendes, hogy még a madarak sem képesek repdesni, mivel hiányzik alóluk a fenntartó fuvallat. 
A földrengések mindig olyankor történnek, amikor az elraktározott szelek - amelyek tudvalevőleg a föld ereiben és barlangjaiban vannak elrejtve - fújni kezdenek. A föld rengése tehát nem egyéb, mint ami a dörgés a fellegek világában, a föld megnyílása pedig azonos azzal a jelenséggel, amely altkor következik, amikor villámlik. A bezárt levegő ugyanis nagy erővel fényességet árasztva tör ki a szabadba. "

                                                                                                Szeretettel 

                                                                                               Dia

Nincsenek megjegyzések: