Ma is rengett a föld nálunk. Az elmúlt 1 hét alatt már másodszor . Az itteniek szerint ez teljesen normális, és megszokott. Még egy jó tanáccsal is elláttak : az itteni öregek szerint, ha nagyobb a földrengés, akkor semmiképp se szaladjak ki az utcára (mivel a sikátorok nem túl biztonságosak, ha dőlnek a falak) , hanem álljak be az egyik vastag ajtófélfa alá, mert ott futnak a gerendák, amik tartják a házat, és ott nem eshet bajom.
Hát ez nem valami megnyugtató számomra, de úgy sincs mit tenni, ha egyszer majd menni kell, akkor megyek ... Ki tudja, hogy mi van megírva a Sors nagykönyvében? Ha azért kellett ilyen messzire költöznöm a születésem helyétől, hogy rám dőljön a saját házam, akkor már régen rossz ...
Egyébként ahogy olvasgattam a témában, az teljesen egyértelmű, hogy Olaszország a vulkánok és a földrengések hazája , úgyhogy nem is kéne ezek után meglepődnöm, ha zörög a szekrény, és billeg a kosárkám az íróasztalomon néha...
Persze nem ez volt az első földrengés, amit megéreztem életemben. Az első élményem Siófokon történt, konkrétan akkor összedőlt alattam az ágy ... Először csak ringatott, azután gyorsan kiugrottam belőle. Megpróbáltam gyorsan összeszámolni, hogy hány földrengést éltem már át, de olyan sokat, hogy nem is tudom fejben tartani. Amikor reng a föld alattam, először mindig az elképedés, és a bizonytalanság lesz úrrá rajtam. Bizonytalanság, mi szerint, ez most vajon tényleg földrengés, vagy csak az én érzékszerveim adták fel a szolgálatot? Elképedés, hogy ez most tééényleg megtörténik ? Azután felnézek a csillárra, és ha látom, hogy kileng, akkor érdekes módon megnyugszom, hogy oké, nem én vagyok a hülye, tényleg reng a föld. Azután gyorsan körbenézek, hogy mi mozog még vajon? Szekrény? Képek? Vázák? Kell-e futni a házból, vagy ennyi volt?
Azután gyorsan körbetelefonálom igazi nőcis szokás szerint a szeretteimet, hogy érezték-e, és hogy minden rendben van-e. Tudom, ez nagyon izééé, de nem tudom megtagadni anyai ösztöneimet, összedőlhet a ház is fölöttem, de csak akkor vagyok nyugodt, ha a fiókáimmal minden oké.
Visszatérve a mai földrengéshez, valószínű, hogy a torinói 4,8-as rengés volt érezhető nálunk is. Lehet, hogy jobban érzékelhetőek a rengések ezeken a magas hegyeken? Vagy ezek az ősi házak , amikben élünk , jobban mozognak? Hát, nem tudom. Mindenesetre úgy látom, hogy ebben a szép országban nem lehet unatkozni, az biztos.
"Mi volt ez a furcsa bűvölet és eksztázis, ami elfogta itt a sikátorok közt, miért érezte úgy magát, mint aki végre hazaérkezett?" Szerb Antal: Utas és holdvilág
Mia Italia
- fotóim (29)
- Hivatalos dolgok (4)
- Írogatok (7)
- kirándulás (2)
- Kürtőskalács Itáliában (19)
- Liguria (19)
- San Lorenzo al Mare (3)
- Tenger (2)
- Vásárok (16)
2011. július 25., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Blogarchívum
Népszerű bejegyzések a blogon:
-
Szeretek olasz rajzfilmeket és mesefilmeket nézegetni. Aranyos, fülbemászó dalocskák segítik a szavak megértését. Némelyik rajzfilmben sz...
-
A legtöbben azt kérdezték, hogy mi kell a kürtőskalács sütéshez Olaszországban. Nem azt, hogy megéri-e, érdemes-e belevágni, hanem azt, hog...
-
Itt egy szuper oldal, ahol begyakorolhatod a számok kiejtését: www.hello-world.com Numbers 1-10 0 zero 1 uno 2 due 3 ...
-
...avagy az élet megy tovább... Mint látjátok az utolsó bejegyzésem 2013-ban, azaz majdnem pontosan 5 évvel ezelőtt íródott.(!) Akkor ...
-
Szeretet és nagy ölelés Dia ~*~ "Ne próbálj meggyőzni senkit semmiről. Ha valamit nem tudsz, kérdezz, vagy nézz után...
-
Mi már akkor elkezdtük a hivatalos papírok intézését, amikor még Magyarországon laktunk. Onnan intézni viszont bármit is, szinte lehetetlen....
-
A házunk ♥ Hát, igen én ezt a rustico szót nem tudom jól lefordítani. Igazából azokra a lakásokra, házakra mondják itt, amik nagyon-nag...
-
Hát, jó. Írok néhány sort a Nőnapról. Nem mintha ez a nap az én kedvenc napom lenne. Gyerekkoromban ez egy kötelező ünnep volt, az akkori s...
-
Ez a mi falunk, Pietrabruna . Régóta készülök a bemutatására, csak hááát, valahogy annyira természetes ez a környezet nekem, mintha mindi...
-
Annyira varázslatos és mesés, hogy nem tudok betelni vele. A hegyek és a tenger mindig más és más arcukat mutatják, csak nézem, nézem, és ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése