2012. szeptember 29., szombat

Én és a minimandarinos marcipános bonbon ...


Életem legfinomabb bonbonjával találkoztam Novarában. A szemközti sátorban kézzel készített bonbonokat, édességeket árultak, és hát ezeknek naná, hogy nem tudtam ellenállni. Természetesen szigorúan a cserekereskedelem szellemében nassolgattam a kedvencemből. Ennek a katarzisnak muszáj egy önálló posztot készítenem ... :)

A csodálatos édességek fellegvára:


Igen, jól látjátok, ezek csokiszalámik, melyek megtévesztésig hasonlítanak az igazira:

Na, és hát ez az én kis kedvencem :

... már a kezemben van, most már el nem engedem !

 
 Már a sátrunkban :) A bonbon  felső kis bóbitája  a minimandarin levelei :

És itt látható teljes valójában, úgy, ahogy a felét leharaptam belőle . A csokimáz alatt krémes marcipán réteg, legbelül pedig egy mandarin féle déli gyümölcs. Lehet, hogy nem is mandarin, de mivel nem értettem olaszul a nevét, ahhoz hasonlított a legjobban.

Végül megmutatom, hogy mennyire tudtam örülni neki :) 

Tudom, hogy sok embernek nem olyan nagy dolog ez, de talán az  olyan nasi fanok, mint én vagyok, talán tudják értékelni a képeket ♥

Szeretet és nagy ölelés 

 Dia 
 ~*~
 "Ne próbálj meggyőzni senkit semmiről. Ha valamit nem tudsz, kérdezz, vagy nézz utána. De ha cselekszel, légy olyan, mint a folyó, ami folyik, csöndesen, átadva magát a nagyobb energiának."   Paulo Coelho

Nincsenek megjegyzések: